A vízbő görögdinnye

görögdinnyeNem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. Valószínűleg Nyugat-Afrikából érkezett hozzánk. A Kalahári sivatagban ma is élnek rokonai, amelyek értékes vízforrások az ott élő állatoknak. Esőzések után nagy számban jelennek meg, vannak keserű és savanyú változatok is, amelyeket a spanyol és arab kereskedők nyilván nem szállították Európába, ahol igen régen termesztik. A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be Európába. Az 1500-a évekből már jó néhány feljegyzés van róla.

A csemegeként fogyasztott dinnyéknek több mint 500, formában, méretben és héja színében eltérő, termesztett fajtája van a hosszúkástól a gömbölyűig, a fehér húsútól a pirosig, az egyszínű héjútól a csíkosig. A görögdinnye hagyományos élénk rózsaszínes piros belű, fekete, feketefoltos barna magvakkal és egyszínű sötétzöld vagy világoszölddel sávozott, csíkos héjjal, 4-10 kg-os terméssel. Mértek már 20 kilót nyomó termést is. Hihetetlen gyorsan nő, ha meggondoljuk, hogy az ültetés után már 3-4 hónappal ekkora gömbök érnek a növényen.

A görögdinnyedinnye (Citrullus vulgaris, Colocynthis lanatus) a tökfélék családjához (Cucurbitaceae) tartozik az uborkával, tökkel, cukkinival együtt.

A görögdinnye hazánkban

Magyarországon kiváló dinnyetermő helyek találhatók Heves megyében, ezen belül is híresen finom a vékony héjú, csányi dinnye. Az innen származó gyümölcsök a Mátra vulkanikus hordaléktalajának köszönhetik egyéni zamatukat. A hevesi dinnyefajták a fekete héjú vagy Szigetcsépi és a csíkos héjú vagy Crimson.

Az ízletes hazai görögdinnye július elején jelenik meg a piacokon. A meleg, száraz nyarakon, illetve ilyen időszakokban a legédesebb. Az érett görögdinnyét megismerhetjük fémesen kongó hangjáról, fényes, sötét héjáról. Ha szabadföldön szedjük, akkor a termés melletti kacs elszáradása jelzi, melyik gömb érett. A piacon az elszáradt szármaradvány jó jel. Nem elég, hogy a földdel érintkező rész a héjon sárga színű. Az igazán gondosan termesztett és forgatott dinnyén alig van sárga folt, egyenletesen zöld. Ilyet manapság sajnos ritkán találunk az árusoknál. A piacon ugyan nem látszik, de jó tudni, hogy csak a hajnali hűvösben szedett dinnye tartható jól el. Ebben szerencsére többnyire bízhatunk. Jó időjárású évben egészen szeptemberi 5-ig, azaz Lőrinc napig, ritkán egészen a hónap közepéig vásárolhatunk finom dinnyéket. Ez után már túl kásás, "lőrinces" és nem eléggé édes.

görögdinnye bokorRendszertani besorolás

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Tökvirágúak (Cucurbitales)
Család: Tökfélék (Cucurbitaceae)
Nemzetség: Citrullus

Beltartalmi értékei

görögdinnyeA görögdinnye több mint 90%-a egyszerűen víz, ezért telít, s bár édes, viszonylag kalóriaszegény. 100 g görögdinnye energiatartalma átlagosan 29 kcal, tulajdonképpen csekély mennyiség. Fehérje- (0,5 g) és zsírtartalma (0,2 g) is minimális. 6,5-8,5 g szénhidrátja sem túl sok, nagyrészt gyorsan felszívódó cukrokból áll, ezért viszonylag gyorsan megemeli a vércukor-szintet. Emellett növényi rostokat is tartalmaz.

Vitamintartalma hasonló a fán termő, lédús gyümölcsökhöz. A-vitamin, 0,04 mg B1-, 0,02 mg B2-vitamin, valamint 7 mg C-vitamin rejtőzik benne. Gyümölcshúsának pirosas színét nagyrészt színes antioxidánsainak köszönheti, emiatt még rákellenes hatást is tulajdonítanak neki. Nyomokban tartalmaz karotint és valamennyi likopint.

100 g gyümölccsel 0,8 mg-1 mg vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot, kimutatható mennyiségű cinket és szelént is megeszünk. Fogyasztása jól oltja a szomjat a nyári melegben, mert a levében oldott sók pótolják az izzadtsággal elvesztett mennyiséget. Víztartalma és teltségérzetet okozó volta miatt akár fogyókúrás ételnek is beválik, bár némelyeket puffaszt. Méregtelenítő kúrákhoz és a vese és hólyag átmosásához is kiváló.

Jótékony hatásai

  • A paradicsomhoz hasonlóan a görögdinnyében is megtalálható a likopin nevű antioxidáns, ami a daganatos betegségek megelőzésében lehet a segítségedre. A likopin gyorsan köti meg a káros szabadgyököket, melyek elősegítik a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
  • Talán nem is gondolnád, de az édes gyümölcs még az UV-sugárzás elleni védelemben is fontos szerepet játszik. Ez szintén likopintartalmának köszönhető - hiszen ez az anyag fogja fel a bőrt érő káros sugarak hatásait.
  • Ha megfáztál, a görögdinnye nemcsak a folyadékpótlásban tesz jó szolgálatot, hanem a lázadat is csillapítja. Enyhíti az emésztési zavarokat, a légúti panaszokat, és gyakori fogyasztása esetén kisebb valószínűséggel küzdesz majd ízületi gyulladásokkal. Hatékony a szívbetegségek és az érrendszeri megbetegedések megelőzésében.
  • Egyik leggyengédebb táplálékunk a beteg számára, aki csak most kezdi a lábadozást. Alaposan megtisztítja a vért, serkenti a további gyógyulást az A vitamin tartalmával s minden más ásvány megvan benne, hogy jól érezze magát a beteg. Szinte átmossa a szervezetet és felüdíti.
  • Magját se dobjuk ki, mert vese- és cukorbajra javasolt főzetet készíthetünk belőle. Ehhez mindössze 2 evőkanálnyi mag kell, amit nagyjából egy bögrényi vízben 15 percig forralunk.

Források:

wikipedia
femina
hazipatika
gondola.hu