Igaz vagy hamis bináris lehetőségek
Bevezetés: előismeretek, az elmélet filozófiai interpretációja[ szerkesztés ] A logika filozófiai jelentősége, értelmezése[ szerkesztés ] A logikadefiníciója szerint, a nyelv bizonyos normatív törvényeinek leírásával, illetve ezen keresztül a gondolkodás és a valóság e törvényekkel kapcsolatos jelenségeivel foglalkozik.
A Power Apps JSON függvénye
Magyarul, a logikát és részeit, például az ítéletlogikát elsődlegesen a z emberi nyelv- vagy gondolkodás egyes jelenségei leírásának, tehát szemantikai irányultságúnak tekinthetjük, bár léteznek másféle, alkalmazás jellegű interpretációk is, mint hogy például az ítéletlogika az áramkörök, vagy speciális algebrai rendszerek, vagy a programnyelvek, vagy általában a szintaxisközpontú formális nyelvek tudománya.
Mivel a matematikában az utóbbi, a szintaktikai jelenségekre koncentráló interpretáció az uralkodó a természetes nyelvi szemantikai helyett, ezért e cikkben mindkettővel foglalkozunk. A hagyományos matematikai logikai tankönyvektől eltérően elsődlegesnek és sorrendben az elsőnek tekintjük a szemantika, mégpedig a természetes emberi nyelvi szemantikai interpretációt; és amint ez észrevehető, az alapfogalmak elnevezését, az alapvető tételek kimondását stb.
A logikának mint valóság- vagy nyelvleírásnak alapvető fogalma, mint tárgya és mint eszköze is, a kijelentő mondat, röviden szólva a kijelentés; mi a mondat szót fogjuk használni. A valóságleíráshoz azonban kell, hogy az egyes valóságdarabokat egyáltalán meg tudjuk nevezni a saját nyelvünkön.
Alapeszközeink közé tartoznak tehát a mondatokon kívül a nevek. Nevezzük e két alapeszközt nyelvi formáknak. Kis trükkel az összes nyelvi forma névnek tekinthető, ti. Mindkét nyelvi forma, mondat és név, két csoportba osztható.
Nyílt és zárt nyelvi formák: konstans és változó[ szerkesztés ] A neveket két csoportba oszthatjuk: A zárt határozott formák nevek vagy konstansok egyértelműen nevezik meg azt a dolgot, amit megneveznek: egy vagy több dolgot neveznek meg, de egyszer igaz vagy hamis bináris lehetőségek mindenkorra ugyanazokat. A nyílt nyelvi formák egyetlen konkrét dolgot sem neveznek meg: többféle dolgot is megnevezhetnek, és csak adott összefüggésben dönthető el, hogy mit is.
A zárt nevek közül külön megemlítjük az egyedi dolgokat jelölő tulajdonneveket és a fogalmakat jelölő közneveket.
Ítéletlogika
A matematikában a fogalmak is egyedi dolgoknak számítanak, így neveik inkább tulajdonneveknek tekinthetőek. Ezért itt a tulajdonnevek sin x, 1, 2,… a gyakoribbak. A példákból az is látható, hogy egy adott betűsorozat nem egyszer s mindenkorra nyílt vagy zárt, az adott kontextustól, a használat pillanatnyi módjától és aktuális értelmezésétől is függ a nyíltság vagy zártság.
Azt, hogy a logikában egyes dolgok értelmezése szinteken kereskedő egyesült kereskedők nyelvhasználattól is függhet, kontextuselvnek nevezzük.
A matematikai logikának azonban egyik alapfeltevése, hogy egy adott, rögzített név egyszer s mindenkorra vagy nyílt, vagy zárt mondjuk megállapodással eldöntjük az összes szóba jövő névről, hogy melyik típusba tartozik ezek közül.
Elsőrendű fontosságú nyílt nevek a határozatlan névmások. Ezek olyan nevek, melyek más nevekkel helyettesíthetőek. Ilyenekre van szükség általános törvényszerűségek kimondásához. A formális logikában használt megfelelőik a változók. A névmások helyett álló szimbólumokat — ezek szokásosan latin kisbetűk x, y,… — változóknak nevezzük.
Az előrejelzési modell áttekintése
Az ítéletlogika elsődlegesen abban különbözik a kijelentéslogika más ágaitól, s azért nevezzük nulladrendűnek, mert nem használ változókat, csak igaz vagy hamis bináris lehetőségek nyelvi formákkal foglalkozik. Az ítélet fogalmának értelmezése[ szerkesztés ] A zárt mondatok közül eldönthetőek, melyeknek egyértelműen igazságértéket tulajdoníthatunk: igazak és nem hamisak, vagy hamisak és nem igazak egy nyílt mondat eldönthető, ha minden "bezárása" is az, azaz ha a belőle akármely megengedett módon képezett zárt mondat is eldönthető.
Az eldönthető zárt mondatokat ítéleteknek vagy nulladrendű kijelentéseknek, az eldönthető nyílt mondatokat predikátumoknak szokás nevezni. Szemantikai értékek: jelentés és igazságérték.
Extenzionalitás[ szerkesztés ] Az kijelentésnek — általában valamilyen értelemben az eldönthető mondatoknak is — van jelentése intenzió és igazságértéke extenzió. A jelentés az az információ, amit az ítélet, ez a leíró kijelentő mondat, közöl velünk ezen talán nincs is mit magyarázni.
Igaz vagy Hamis?? KIHÍVÁS
A jelentés így abban a sajátos módban rejtezik, ahogy az ítélet közöl velünk egy tényállást ez pedig abban, ahogyan az elemeiből, a szavakból, betűkből, hangokból vagy más szemantikai értékkel bíró alapelemekből össze van téve, ld. Az igazságérték annak jelzése, hogy a kijelentésben közölt tényállás megfelel-e a valóságnak vagy sem. Így a kijelentés igazságértéke az ítélet valósághoz fűződő viszonya ill. Többértékű logikák is léteznek, ezekkel egy másik cikkben foglalkozunk.
Az igazság definiálhatóságának hogyan kerestem pénzt először az egyik, bár nem az egyetlen ok, amiért az igazságérték helyett logikai értéket is szoktak mondani, meg ennek a kifejezésmódnak az az előnye is megvan, hogy például az ítéletlogika áramkörelméleti, absztrakt algebrai stb.
Jelentése is van: t. A matematikai logika alapfokon nem foglalkozik a kijelentések tartalmával, csak igazságértékével: ez egy extenzionális nem tartalomközpontú tudományág.
- Az előrejelzési modell áttekintése – AI Builder | Microsoft Docs
- Gyorsan üzletet csinálni
Az intenzióra is tekintettel lévő elméleteket az intenzionális logika szócikk tárgyalja.
