Korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket, Account Options


Európai beruházási terv: Kérdések és válaszok 1. Mi az európai beruházási terv? Miért van szükség rá? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az EU-ban a beruházások szintje nagyon alacsony. Közös, európai szinten összehangolt intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megfordítsuk a kedvezőtlen trendet, és Európát a gazdasági fellendülés útjára állítsuk, ami a Juncker-Bizottság legfontosabb prioritása.

A beruházások elégtelensége rövid távon lassítja a gazdasági felépülést, hosszabb távon pedig visszafogja a növekedést és rontja a gazdaság versenyképességét. Az euróövezetben is elmaradnak a szükséges beruházások, ami jelentős hatással van a cégek tőkeállományára, ez a tőkehiány pedig aláássa Európa növekedési potenciálját, a termelékenységet, a foglalkoztatottság szintjét és a munkahelyteremtést.

EUR-Lex Access to European Union law

Az európai beruházási terv a következő három célt szolgálja: hogy elhárítsa a beruházások útjában álló akadályokat az egységes piac elmélyítése révén, növelje a beruházási projektek ismertségét és technikai segítséget biztosítson azok megvalósításához, valamint hogy javítsa az új és a már létező pénzügyi források felhasználását. Az Európai Bizottság becslése szerint a beruházási terv révén — milliárd euróval növelhető az EU hazai összterméke GDPés 1—1,3 millió új munkahely jöhet létre az elkövetkező években.

Korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket ugyanis elég beruházásra fordítható tőke az EU-ban, de többek között a bizalomhiány és a bizonytalanság miatt a magánberuházások szintje elmarad a kívánttól. Az európai beruházási terv ezeket a problémákat hivatott orvosolni. Bővebb információkért olvassa el  tájékoztatónkat.

Miből finanszírozzák? Hogyan fogja biztosítani ez az alap, hogy megvalósuljon a célként kitűzött milliárd euró összegű mironov bináris opciója Az ESBA választ jelenthet arra a kérdésre, hogy hogyan lehet felszámolni a bizalmatlanság és az alulfinanszírozottság ördögi körét, valamint meríteni a pénzügyi intézmények, a vállalkozások és a magánszemélyek birtokában lévő likvid forrásokból, amire nagy szükség van, hiszen a közpénzek EU-szerte szűkösek.

Az alap célja, hogy elősegítse a reálgazdaságba irányuló új beruházások létrejöttét olyan területeken, mint az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás, korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket innováció, a megújuló energia és az energiahatékonyság. Az ESBA forrásaira elsősorban a kis- és középvállalkozások kkv-kvalamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és közötti számú alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások tarthatnak igényt.

Az alap olyan projekteket támogat, amelyek többek között elősegítik a munkahelyteremtést, a hosszú távú növekedést és a versenyképességet. Az ESBA-garancia összege 16 milliárd euró lesz.

Az uniós garanciát 8 milliárd euró a garancia összegének felét kitevő összegű garanciaalap fedezi majd. Az EBB és az Európai Bizottság tapasztalata alapján 1 euró alárendelt kölcsön 5 euró beruházást eredményez, mégpedig 1 euró alárendelt kölcsön és 4 euró elsőhelyi adósság formájában. Ez azt jelenti, hogy minden egyes, az alap által garantált euró 15 eurót kitevő magánberuházást eredményez a reálgazdaságban, amely az ESBA közreműködése nélkül elmaradt volna. Ez az multiplikátorhatás az uniós és az EBB-programok során szerzett tapasztalatokon alapuló, óvatos becsléssel kiszámított átlag.

Melyek a következő lépések az európai beruházási terv keretében? Mikorra lesz működőképes az ESBA?

korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket

Ezt megelőzően, március én a tagállamok egyhangúlag elfogadták a javaslatot, majd április án az Európai Parlament szakbizottsága szavazott róla. Az Európai Parlament plenáris ülése június én elfogadta webas xyz pénzt keresni az interneten jogszabálytervezetet, így minden akadály elhárult az elől, hogy az ESBA a terveknek megfelelően kora ősszel megkezdje működését.

Az Európai Tanács a  Az európai beruházási tervben a Bizottság stratégiai partnerként működik közre. A beruházási bizottság tagjait szeptemberére kell kinevezni nyilvános felhívás alapján. Szintén szeptemberben az Európai Parlament meg fogja hallgatni az ESBA ügyvezető igazgatójának és helyettes ügyvezető igazgatójának posztjára jelentkező jelölteket. A Bizottság tervei között szerepel, hogy az Európai Beruházási Tanácsadó Szolgálat őszére működőképes legyen, az Európai Beruházási Projektek Portálja pedig végére.

The Vietnam War: Reasons for Failure - Why the U.S. Lost

Mi az Európai Beruházási Projektek Portálja? Ki üzemelteti? Az Európai Beruházási Projektek Portálja javítani fogja a már megkezdett és a jövőbeni európai projektekkel kapcsolatos átláthatóságot a potenciális befektetők körében, és ezáltal remélhetőleg a lehető legnagyobb mértékben növeli majd a befektetői részvételt ezekben a projektekben amelyek nem feltétlenül részesülnek közfinanszírozásban. A projektportál lehetőséget fog nyújtani a külső finanszírozásra igényt tartó EU-beli projektgazdáknak arra, hogy megosszák beruházási projektjeiket és az azzal kapcsolatos elképzeléseiket a lehetséges befektetőkkel.

A projektportált az Európai Bizottság kezeli majd, és várhatóan végén fogja megkezdeni működését. Mi az Európai Beruházási Tanácsadó Szolgálat? Milyen szolgáltatást nyújt? Az Európai Beruházási Tanácsadó Szolgálat egy helyen fog hozzáférést nyújtani a tanácsadó szolgáltatások széles spektrumához a projektek azonosítása, fejlesztése és végrehajtása, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, a pénzügyi eszközök felhasználása és a kapacitásépítés terén.

korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket

A tanácsadó szolgálat elő fogja segíteni EU-szerte, hogy a közszféra és a magánszektor szereplői befektethessenek pénzügyi szempontból stabil projektekbe. A tervek szerint a tanácsadó szolgálat őszén fogja megkezdeni működését.

Milyen az ESBA irányítási struktúrája? Az ESBA-nak lesz egy irányítóbizottsága, amelynek feladata az, hogy általános politikai iránymutatással szolgáljon a Bizottság három és az EBB egyetlen szakértőjéből tevődik majd összeés egy beruházási bizottsága, amely az általános politikai iránymutatás alapján dönteni fog arról, hogy kell-e mozgósítani az ESBA keretében végzett EBB-műveletekre nyújtott uniós garanciát.

A beruházási bizottságnak nyolc tagja lesz, és a testület elnökének tisztségét az ESBA ügyvezető igazgatója fogja betölteni. A beruházási bizottság tagjaival szembeni elvárások és a feladataik az ESBA-ról szóló rendeletben vannak rögzítve. Az irányítóbizottság kiválaszt egy-egy jelöltet az ESBA ügyvezető igazgatójának és helyettes ügyvezető igazgatójának posztjára.

Az Európai Parlament meghallgatást tart mindegyik jelölttel, majd jóváhagyja vagy elutasíthatja a jelölt személyét.

korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket

Jóváhagyás esetén az EBB elnöke hivatalosan kinevezi az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót. Az említett tisztviselők kinevezése három évre szól. Megbízatásuk egyszer hosszabbítható meg.

korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket

Hogyan biztosítható, hogy az ESBA irányítási struktúrája független legyen az állami és magán-hozzájárulóktól? Milyen elszámoltathatósági intézkedések lesznek érvényben? A beruházási bizottság tagjai jelentős piaci tapasztalattal rendelkező független szakértők. Ez a biztosítéka annak, hogy a projektek kiválasztása bármiféle politikai beavatkozástól mentes legyen.

korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket

A magas fokú elszámoltathatóság érdekében az irányítóbizottság elnöke és az ügyvezető igazgató kérés alapján jelentést fog tenni az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak az ESBA teljesítményéről, és ha kell, részt fog venni az ezzel kapcsolatos meghallgatásokon. Őt is felkérhetik, hogy vegyen részt meghallgatáson, amennyiben az Európai Parlamentnek kérdései merülnek fel. Mi a szerepe az EBB-nek a döntéshozatalban? Az ellenőrzés két fő elv köré szerveződik: a             Jelentéstétel: az EBB egyrészt évente kétszer bár a kereskedelemben tesz a Bizottságnak, másrészt évente egyszer beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet keretében általa végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről.

A jelentést nyilvánosságra hozzák. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. A jogszabály kötelezi az ügyvezető igazgatót és az irányítóbizottság elnökét, hogy szóban vagy írásban haladéktalanul válaszoljon az Európai Parlament által feltett kérdésekre. Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottságot is jelentéstételre kérheti. Az Európai Beruházási Bank elnökét is felkérheti meghallgatásra az Európai Parlament, és az EBB elnökének késedelem nélkül — szóban vagy írásban — szintén korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket kell a Parlament kérdéseire.

A Számvevőszék az uniós garancia, valamint az Unió általános költségvetését érintő kifizetések és behajtások pénzügyi ellenőrzését a szokásos szabályainak megfelelően hajtja végre. Az EBB tevékenységének pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó eddigi szerepe amelyet az EBB, a Számvevőszék és a Bizottság háromoldalú egyezménye korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket változatlan marad.

Hogyan tudnak hozzájárulni a tagállamok a beruházási tervhez? Az ESBA kialakítása a lehető legrugalmasabb lesz, ami megkönnyíti a tagállami hozzájárulásokat. A tagállamok — közvetlen vagy a nemzeti fejlesztési bankjaikon keresztül történő — hozzájárulására sor kerülhet a kockázatviselési kapacitás szintjén áttekintés a bináris opciókról és azok programjairól az uniós költségvetésből és az EBB által nyújtott hozzájárulástberuházási platformon keresztül, illetőleg egyes projektek és tevékenységek közvetlen társfinanszírozása révén.

A beruházási tervhez nyújtott nemzeti hozzájárulásokat beszámítják-e az adott tagállam költségvetési hiányába vagy államadósságába, és figyelembe veszik-e a Stabilitási és Növekedési Paktum alkalmazása során? Az ESBA-rendelet hivatkozik a Bizottság egy korábbi kijelentésére azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni a tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében nyújtott hozzájárulásait.

A Stabilitási és Növekedési Paktum keretébe illeszkedő beruházási platformok kezelése elsősorban attól függ, hogy a platform melyik statisztikai osztályba sorolható az Eurostat szerinti osztályozás alapján.

Ugyanazok az Eurostat-szabályok érvényesek ezekre a platformokra — akár állami kiadásnak minősülnek, akár nem —, mint a nemzeti fejlesztési bankokra. A jogi személyiséggel rendelkező beruházási platformok különleges célú gazdasági egységként céltársaságként kezelhetők ebből a szempontból. A céltársaságok rendszerint a kormányzati ágazatba vannak besorolva, ha az állam hozta létre őket, és közigazgatási szervként működnek.

Több részvényessel vagy szponzorral rendelkező beruházási platform esetében a platform jogállása attól függ, hogy a nemzeti számlákra vonatkozó szabályok értelmében mely gazdálkodó egység ek ellenőrzése alatt áll. Amennyiben a nemzeti fejlesztési bank a kormányzati ágazatba van besorolva, vagy ha az általa végzett műveleteket átvezetik a kormányzaton, a fő kérdés az, hogy melyik gazdálkodó egység hozta létre és ellenőrzi a céltársaságot. A tagállamoknak — akár az államnak, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy az állam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankoknak — az ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA-beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek.

korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket

Ebben az esetben pedig az ilyen egyszeri intézkedések költsége nem veendő figyelembe a strukturális hiánynak a Stabilitási és Növekedési Paktum szerint történő meghatározása során. Ezeket az egyszeri intézkedéseket azonban be kell vezetni az államháztartással kapcsolatos elszámolásokba.

Korlátozza a beruházási projekteket és a valós lehetőségeket rendeletbeli hivatkozás természetesen nem jelenti a szabályok megváltoztatását, hanem csak emlékeztet a hatályos rendelkezésekre. A Bizottság minden ügyet eseti alapon vizsgál ki.

EUR-Lex - D - EN - EUR-Lex

Ha egy tagállam hozzájárul az európai beruházási terv költségvetéséhez, az általa rendelkezésre bocsátott pénz csak az adott országban indított projektekre fog menni? Nem, a tagállami hozzájárulások nem feltétlenül az adott országban kerülnek felhasználásra. A nemzeti fejlesztési bankok például finanszírozhatnak más tagállamokban indított beruházási projekteket.

Létrehozhatnak továbbá együttes beruházást célzó botok részvény kereskedelemhez szomszédos országokkal, valamint országok közötti projektekbe is beruházhatnak. Hogyan nyújthatnak a nemzeti fejlesztési bankok pénzügyi vagy humánerőforrást? A nemzeti fejlesztési bankok pénzügyi hozzájárulása az alap szintjén, társfinanszírozási platform keretében vagy projektszinten valósulhat meg.

Ami a nemzeti fejlesztési bankok személyzetével való együttműködést illeti, az Európai Beruházási Bank és a nemzeti fejlesztési bankok már jelenleg is egyeztetnek és megosztják egymással szakértelmüket. Ez az együttműködés a jövőben minden bizonnyal el fog mélyülni, hiszen a nemzeti fejlesztési bankok kiválóan alkalmasak arra, hogy értékes helyszíni tapasztalatukat és szakértelmüket bevetve elősegítsék a beruházási terv céljainak a megvalósítását.

Mik azok a beruházási platformok? Hogyan működnek? A beruházások mérete nem elhanyagolható szempont, ezért indokolt, hogy a magán- illetve közszférabeli projektgazdák — a különleges célú gazdasági egységekhez hasonlítható — tematikus beruházási platformokat hozzanak létre, hogy összevonjanak projekteket olyan területeken, mint például az energiahatékonyság növelése vagy a széles sávú infrastruktúra kiépítése.

Ez lehetővé tenné a projektek közös finanszírozását az Európai Stratégiai Beruházási Alapból és más forrásokból.

Európai beruházási terv: Kérdések és válaszok

Hatékonyabb és technikailag könnyebb az ESBA-ból forrásokat biztosítani ilyen — egy vagy több tagország projektjeit összefogó — tematikus platformok számára, mintsem külön-külön szerződést kötni egyéni befektetőkkel.

Beruházási platform létrehozható földrajzi alapon is: lehet regionális, tagállami szintű, illetve kiterjedhet több országra. Bizonyos — például energiahálózatok összekapcsolására irányuló — projektek esetében szükség lehet több régió vagy ország általi társfinanszírozásra, illetve azok együttműködésére. Az ezeknek a platformoknak a megszervezésére vonatkozó szabályok nem kötő erejűek.

  1. Bevezető gondolatok Az üzleti vállalkozás fennállása és működése során eszközberuházásokat hajt végre.
  2. Mi van az amerikai szankciós törvénycsomagban?

Részt vehetnek-e nem uniós országok az európai beruházási tervben? Hogyan járulhatnak hozzá? Az ESBA hatásának maximálása érdekében fontos, hogy az alaphoz hozzájárulhassanak harmadik felek is, beleértve az EU-n kívüli szereplőket is.

A nem uniós országok társfinanszírozóként beruházhatnak ESBA-projektekbe — közvetlenül vagy társfinanszírozási platformokon keresztül. Ha az irányítóbizottság jóváhagyja, nem uniós országok hozzájárulhatnak készpénzzel az ESBA-hoz, de ez nem jogosítja fel őket arra, hogy részt vegyenek az irányítóbizottság általi döntéshozatalban, illetve hogy szavazzanak az irányítóbizottság ülésein.

Európai beruházási terv: Kérdések és válaszok

ESBA-finanszírozásban nem uniós országok szervezetei is részesülhetnek, de csak akkor, ha EU-országokra is kiterjedő nemzetközi projektekben vesznek részt. Az európai szomszédságpolitika és ezen belül a stratégiai partnerség hatálya alá, illetve a bővítési politika hatálya alá tartozó országok, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországai, valamint tengerentúli országok vagy területek jöhetnek itt szóba. Milyen típusú projekteket támogat az ESBA? A magánszektorral folytatott eszmecsere alapján megállapítható, hogy a befektetők számára kifejezetten fontos, hogy a beruházási terv keretében támogatható projektek minősége megbízható legyen, és kiválasztásuk független eljárás révén történjen.

A projektekkel szemben elvárás, hogy 1 a kiegészítő források birtokában gazdaságilag életképesek legyenek, 2 legyenek kellően kiforrottak ahhoz, hogy globális vagy helyi szinten megfelelően ki lehessen értékelni őket, 3 rendelkezzenek európai hozzáadott értékkel és álljanak összhangban az uniós szakpolitikai prioritásokkal, valamint 4 ahol lehet, biztosítsák magánforrások bevonását a lehető legnagyobb arányban.

Nem feltétel a projektekkel szemben, hogy több országra kiterjedjenek. Milyen kritériumok alapján választják ki a projekteket? Milyen projektek részesülnek finanszírozásban? Ki felelős annak eldöntésében, hogy mely projektek felelnek meg a kritériumoknak? A projektek kiválasztása nem politikai alapon történik, hanem szigorú támogathatósági kritériumok szerint, és nincsenek ország vagy ágazat szerint meghatározott kvóták.