A változatos körte

körteA körte az almához hasonlóan egész évben beszerezhető, mégis viszonylag keveset fogyasztunk belőle. Termesztése többezer éves múltra tekint vissza, de az első írásos feljegyzések csak i.e. 1000-ből, Görögországból származnak. Homérosz a körtét az istenek ajándékának nevezte, majd később Theoprastus (i.e. 327 - 287) volt az első, aki leírta hogyan kell termeszteni. A mitológiai történet szerint Zeusz egyik fiát, Tantaloszt gonosz tettei miatt büntetésből az alvilágba száműzték, és gaztetteit egy körtefa alatt kellett meggyónnia. Amikor éhes volt, a feje fölött lógó gyümölcsökért nyúlt, az ágak azonban visszahúzódtak, így mindig éhes maradt.
A rómaiaknál Plinius (i. u. 23-79) ismerteti a legfontosabb körtefajtákat. Ezt követően 1500 év kellett ahhoz, hogy az egész világon elterjedjen ez a gyümölcsfaj. A körtefajták nagy száma ellenére jelenleg világviszonylatban alig 8-10 fajtát termesztenek.
A körte gyümölcsök alakja és nagysága igen változatos. A szabályos körte alak mellett lehet megnyúlt körte, igen megynúlt, tojás alakú, kúp alakú, alma alakú stb.
A fajtákat csoportosíthatjúk a gyümölcshéj színe szerint is: sárga, sárgáspiros és piros.

Beltartalmi jellemzők

A körte beltartalmi értéke az almáéhoz hasonló, vitaminokban éppoly gazdag, és ásványi anyag tartalma (kálium, kálcium, magnézium és foszfor) is magas. Savtartalma néhány fajta kivételével viszonylag alacsony. Az összes cukorból jelentős hányaddal részesedik a fruktóz (70-80%), ezért a körtét diétázók is bátran fogyaszthatják.

Körte termés

Rendszertani besorolás

Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Almaformák (Maloideae)

Környezeti igények

 

A körte a környezeti tényezőkkel szemben igényes gyümölcsfajok közé tartozik. Általánosan igaz, hogy minél későbbi érésű egy fajta, annál igényesebb a környezeti körülményekre. Vízigényes gyümölcsfaj, emellett fontos számára a kiegyenlített klíma és páratartalom, a mélyrétegű és tápanyagokban gazdag talaj.

Érési szezon

Az igen korai érésű körtefajták már június végén, július elején szedhetők. Ezek gyümölcsei aprók, hamar túlérnek és csak néhány napig tarthatók el.
A nyári fajták augusztusban érnek és 1-2 hónapig tárolhatók. Az őszi fajták augusztus végén és szeptemberben szedhetők és akár 3-4 hónapig is tárolhatók. A téli fajtákat szeptember végétől október végéig szedhetjük és 6-8 hónapig eltarthatók.

Felhasználás

A friss fogyasztás mellett a korai érésű fajták kivételével feldolgozva is fogyasztható. Készülhet a körtéből befőtt, ivólé, püré, dzsem. Konvervipari feldolgozásra elsősorban azok a fajták alkalmasak, melyeknek a gyümölcsei íz-, illat- és aromaanyagokban gazdagok- és a gyümölcshús a feldolgozás után is megtartja eredeti világoa színét.
A hazai éves körtetermés körülbelül 5%-a külföldi piacokra kerül, elsősorban Finnországba, Svédországba és Németországba.

Néhány, hazánkban is kedvelt fajta

Bosc kobak

Bosc kobak körte

Szín: bronzos

Forma: szabályos körte alak

Méret: nagy, tömege 180-280 g közötti

Szedés: szeptember közepe - vége

Tárolás: 5-6 hónapig is eltartható

Clapp kedveltje

Clapp kedveltje körte

Szín: sárgáspiros

Forma: szabályos körte alak

Méret: középnagy, 180- 220 g

Szedés: augusztus eleje

Tárolás: 1-2 hónapig tárolható

Erdei vajkörte

Erdei vajkörte

Szín: sárga, napos oldalán sötétpiros

Forma: széles tojásdad alakú

Méret: középnagy vagy nagy

Szedés: szeptember közepén

Tárolás: november elejéig

Vilmoskörte

Vilmoskörte

Szín: sárga, napos oldalon enyhén piros

Forma: szabályos körte alak

Méret: középnagy, 160-220 g

Szedés: augusztus közepe - vége

Tárolás: 1-3 hónapig eltartható

(Forrás: Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet)